Ballai László regényei

Ugrás a felsorolt regényekhez, rövid részletekhez és letöltéshez:



BALLAI LÁSZLÓ: A védelmező (Hungarovox Kiadó, 2020)

Fülszöveg:

Száz esztendeje annak, hogy a trianoni békediktátum következtében fel­bomlott a Szent István-i állam. De milyen is volt Magyarország ezeregyszáz éve? És Európa, amelynek értékeit átvettük? Teljesen más, mint aminő a történelmi romanticizmus, valamint a vallási és a politikai ideológiák torzító hatása miatt a köztudatban él. „Istenhez méltó és az embereknek legjobb, hogy ki-ki életének folyását a szabadság élvezetével vezesse” – szögezte le a király. De ki részesülhetett e kegyelmi állapotban? A magyar hagyomány és értékrend milyen helyet kapott az állampolitikában? Mely népek összes­sége jelentette a Kárpát-medence lakosságát, hogyan befolyásolta életüket a hatalmi, vallási és tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása? A történelmet életre keltő négy főhős – Szent Gellért püspök, Concius atya, Kér táltos és Oresztész könyvtáros – különböző nézőpontjából megismert tényekből végül is az olvasónak kell megalkotnia a saját válaszát.

„István király maga előtt terelte a jövő embereit – a múltéival mit sem törőd­ve –, ugyanakkor óvakodott a szárnyas lándzsáktól. Rendelkezéseit missziós munkára és egyházmegyék alapítására kész klerikusok, valamint új birtokok­ra és bárói hatalomra áhítozó kalandor lovagok serege várta ugrásra készen. Ahhoz, hogy egy politikai rendszerváltó géniusz felléphessen, a legkülön­félébb feltételek szerencsés együttállása mellett még az is szükséges, hogy ellenfelei ne ismerjék fel időben, mire is törekszik.”

Ballai László (1963–), novellista; regényíró, esszéíró, publicista, több irodalmi díj nyertese évtizedek, óta, foglalkozik a szabadság arculataival. A szabadság tenger, minden hajnal­ban és minden múltban más, örök eszmélet.



Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Bottyán János szabadságharca - történelmi tudatregény (Hungarovox Kiadó, 2018)

Fülszöveg:

Vak Bottyán akkor vált jeles végvári vitézzé, amikor Zrínyi Miklós kezéből kihullott a kard, és midőn lehunyta a szemét, még fennállt Rákóczi Ferenc független magyar állama. Lehet-e az élete (1643 k.-1709) egyben történelmi korszak is, amikor csak a lezártságot, befejezettséget szeretjük annak tekinteni? De hát nem önkényesség ez is? Az élet folyamatai összehabzanak, azok, akik ma paroláznak, holnap fegyverrel törnek egymás ellen. Mi irányítja őket? Ki alól kell felszabadítani a hazát?
Egyetlen felszabadító jelleme sem mentes az ellentmondásoktól, de modern személyiség nélkül nincs felszabadítás. Talán ez a gondolat ragadta arra Ballai Lászlót új történelmi regénye megírásakor, hogy ne egyszerűen ő költözzön főhőse, a Rákóczi-szabadságharc legkiválóbb tábornokának személyiségébe, hanem bátran bízza rá a saját gondolatait, érzéseit, énjét is.

Ballai László bő egy évtizede foglalkozik irodalmi műveiben Magyarország szabadságának, és általában a szabadságnak mint lelkiismereti, individuális és szerelmi problémának a megismerésével. Új történelmi regényében, a Bottyán János szabadságharcában a főhőssel hirdeti: „Törvényt tart, ki törvényt szeg, ha az ország hétpróbás gazemberek kezére került. Neveljetek magatokból oroszlánokat, akik csapatba verődve képesek szétugrasztani a sakálok egész csordáit!” Vak Bottyán, akit az utókor kizárólag a Rákóczi-szabadságharc tábornokaként ismer, élete javában végvári vitézként küzdött eredménnyel a törökök ellen, éppen attól fogva, amikor Zrínyi Miklós kezéből kihullott a kard. 1704 őszéig labanc ezredes volt – aki kalandok sorozatán keresztül fordult a császár és saját korábbi fegyvertársai ellen –, és midőn lehunyta a szemét, még fennállt Rákóczi Ferenc független magyar állama. Mi hát az ő szabadságharca, ha nem individuális küzdelmek sorozata, amely belemerítkezik a nagy folyamatokba, ugyanakkor táplálja is azokat? Hogyan látja ő Bercsényit és a többi legendás kurucvezért? Más nézőpont: miképp éli meg egy asszony a férje küzdelmeit? Mennyire kovácsolja össze a házastársakat a harcos sors, és ugyanakkor milyen feszültségeket, konfliktusokat gerjeszt közöttük? Egyáltalán, két ember láthatja-e ugyanazt, még ha egyazon vihar tépázza is őket? Lehet-e, kell-e visszafordulni a szabadságkeresés útjáról? Égetően aktuális kérdések, amelyekre az író modern személyiségtükrökön át keresi a választ.



Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: A szabadság rabja - Ráby Mátyás emlékezetének regénye (Hungarovox Kiadó, 2017)

Fülszöveg:

Ki volt Ráby Mátyás, Jókai Mór "Rab Rábija"? A szabadság rettenthetetlen bajnoka, aki Szentendrén és több településen is valóságos forradalmat robbantott ki a XVIII. század végén a maradi, kegyetlen, zsarnokoskodó alispánok és táblabírák Magyarországán? II. József császár harcostársa, aki a Habsburg Birodalmat egységes, polgári értékeken nyugvó, korszerű európai állammá akarta formálni? Az író regényében a rá jellemző kíméletlen igazságkereséssel ered a történeti személy nyomába, sorsát és jellemét belső reflexióin keresztül bemutatva.



Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Magyar odüsszeia (Hungarovox Kiadó, 2015)

Fülszöveg:

Erdély és az ottani magyarság csaknem teljesen odaveszett a tizenöt éves háborúban. Szükségszerű volt e nemzeti tragédia, vagy csupán egy uralkodásra alkalmatlan, hebehurgya politikus, Báthory Zsigmond ide-oda kapkodása miatt következett be? A XVI-XVII. században játszódó regény az ő felesége visszaemlékezésének tükrében láttatja az eseményeket. A harc­téri és a diplomáciai események ábrázolása mellett lélek­elemző pontos­ság­gal kerekedik ki a főhősnő sorsa, ugyanakkor nem utolsó sor­ban a cse­lek­mény izgalmas női levélregénybe futó szálain keresztül be­tekin­tést nye­rünk a korabeli Ausztria, Csehország, Itália és a vallásháborúkkal terhes Európában kavargó eszmék világába is. A hányatott sorsú fejedelemnő pedig konok következetességgel keresi a keresztény hit értelmét.
Az erdélyi dáma olyan, mint egy hatalmas reneszánsz freskó – mondta Lakatos András, számtalan könyv jeles szerkesztője.



Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Az erdélyi dáma (Hungarovox Kiadó, 2014)

Fülszöveg:

Erdély és az ottani magyarság csaknem teljesen odaveszett a tizenöt éves háborúban. Szükségszerű volt e nemzeti tragédia, vagy csupán egy uralkodásra alkalmatlan, hebehurgya politikus, Báthory Zsigmond ide-oda kapkodása miatt következett be? A XVI-XVII. században játszódó regény az ő felesége visszaemlékezésének tükrében láttatja az eseményeket. A harc­téri és a diplomáciai események ábrázolása mellett lélek­elemző pontos­ság­gal kerekedik ki a főhősnő sorsa, ugyanakkor nem utolsó sor­ban a cse­lek­mény izgalmas női levélregénybe futó szálain keresztül be­tekin­tést nye­rünk a korabeli Ausztria, Csehország, Itália és a vallásháborúkkal terhes Európában kavargó eszmék világába is. A hányatott sorsú fejedelemnő pedig konok következetességgel keresi a keresztény hit értelmét.
Az erdélyi dáma olyan, mint egy hatalmas reneszánsz freskó – mondta Lakatos András, számtalan könyv jeles szerkesztője.



Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Bem apó Erdélyországban (Hungarovox Kiadó, 2012)

Fülszöveg:

Az ötvenéves BALLAI LÁSZLÓ író (Budapest, 1963. -) az 1848–49-es szabadságharcról szóló trilógiájának befejezésével jubilál. A szabadság mítoszában a tavaszi hadjáratról és Buda visszafoglalásáról beszél az egykorú szemtanú, egy vitéz huszártiszt alakját magára öltve. Az arcmásban Görgey Artúr szerepének és a szabadságharc megnyerhetőségének a kérdését egyenesen a XX. századi magyar sorsproblémákig tágítja ki. És ki gondolná, hogy a száműzött Görgey íróasztalának nem más volt a fődísze, mint Bem tábornok arcmása?

*

Felszabadítani Erdélyországot! Bem apónak sikerült. Az elcsüggedt honvédseregnek hitet adva, a túlerejű ellenséggel oroszlánként küzdve, és a hadi leleményességből soha ki nem fogyva. A történelem mesévé vált egy halhatatlan pillanatra, és az író úgy gondolta, hogy e pillanatot csak meseregénnyel örökítheti meg, amely egyaránt szól kicsikhez és nagyokhoz.
„Csönd lett. Tökéletes csönd. Szikrázó gyémántfény ömölt el mindenen.
– Ez itt a világ teteje? – kérdezte a kicsi székely.
– Nem – szólt ünnepélyesen a gyémántszőrű paripa. – A lelked belseje. Csak az lehet győztes, akinek a lelkében nyugalom van és fény.
– És a gyémántkantár?
– Fabatkát sem ér a sötét gazemberek kezében.
– Akkor legyőzhetem a fekete királyt?
– Már le is győzted!”



Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Az arcmás (Hungarovox Kiadó, 2011)

Fülszöveg:

Áruló volt-e Görgey Artúr? Ballai László 1848–49-cel foglalkozó újabb - gazdag történelmi tényanyagon alapuló - kisregényében erre is felel. Ám a fő kérdés, amelynek nyomába ered: megnyerhető lett volna-e a szabadság harc, és ha igen, miképp?

Az író nem korabeli narrátort választott, hanem mai kerettörténetbe ágyazta a szabadságharcról szóló gondolatokat és Görgey Artúrnak emléket állító színművét, ezáltal korunknak is tükröt tartva, melyben szörnyű, évszázadokon át eltűnni nem tudó kísértetek jelennek meg.

Részlet a műből: "Görgey lovával serege elé léptetett. Tisztjei és katonái azonnal körülvették. Beszélni kezdett volna, hogy utoljára köszöntse harcosait, de egy hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört ki melléből, mire az egész hadsereg levegőeget betöltő »Éljen Görgey!« kiáltással, könnyezve válaszolt vezérének, kihez őszintén ragaszkodott. Az egyik tiszt előrejött, hogy a többiek nevében szóljon tábornokához, de nem volt ereje ahhoz, hogy megindultságát visszatartsa, s csak annyit tudott kiejteni: »Isten veled, Görgey!« – »Isten veled, Görgey!« – ismételte az egész hadsereg.”


Az arcmás című kisregényből egy kis kedvcsináló részlet letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: A szabadság mítosza [Hungarovox Kiadó, 2010)

Fülszöveg:

Az 1848–49 telén minden irányból támadó császári seregek gyűrűjéből kicsúszó, vitéz harcokban edződő magyar honvédsereg a visszavágásra, az ország függetlenségének kivívására készül, és a diadalmas tavaszon – Európában már csak egyedül küzdve a reakcióval – felejthetetlen győzelmekkel szárnyaltatja a szabadság mítoszát. Az elbeszélő, a Miklós-huszárok főhadnagya, a polgárháború legendás hőse megindulva mondhatja Buda bevételekor:

Részlet a műből: „És ki akkor közülünk sérüléseibe belehalt, abban a boldog tudatban hunyta le a szemét, hogy Magyarországnak kivívta a függetlenséget, áldozata, a legnagyobb, amit csak ember adhat, nem volt hiábavaló. Én, szabadidőm legjavát sebesült bajtársaim mellett töltve, oly sok tekintetben láthattam a halálfélelem páráját eloszlató végső, örömteli fellobbanást, miközben a távozó utolsó leheletével elrebegte:
– Győztünk!”


A szabadság mítosza című regényből egy kis kedvcsináló részlet letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Megfelelt a Napnak (Hungarovox Kiadó, 2009)

Fülszöveg:

Ballai László 1963-ban született Budapesten végzettsége szerint közgazdász. Első könyvi a 2000-ben kiadott A mezítelen marketing meg jelenése óta folyamatosan publikál. 2003-ban A kitagadott, 2006-ban a Tajvan című regénnyé jelentkezett. A Rettenetes csend című alkotás; 2007-ben első díjat nyert Debrecen város Csokona regénypályázatán.


*

A Megfelelt a Napnak című regényes monográfiája Mátyás királyt és korát mutatja be. A mű a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium 2008 évi pályázatán miniszteri díjat kapott. A neves írókból álló zsűri értékelése: "A pályázat legnagyobb teljesítménye a Megfelelt a Napnak című monográfia... Minden részletre kiterjed , s az összefüggéséket és a jellemeket is meggyőzően emeli ki. Nagyon jó a stílusa: nem a monográfia-írói szokásos tudományos közlésmódját alkalmazza inkább érzéketes esszében vezet vissza a múltba. Műfajilag is felhasználja a modern eszközöket, legtöbbször az udvari asztrológus a narrátor, máskor viszont a többi hős, s főleg Mátyás király mondja tovább a történetet."


*

Részlet a műből: "Mi tehát nem engedhetjük meg, hogy szétszabdaljuk magunkat, mint Itália, ahol minden államocska a bankjaival, iparával, kersekedelmével olyan olyan jövedelmeket mondhat magának, mint fél - vagy Velence estetében másfél - Magyarország, de ugyanebből bármikor felfogadhatja a szükséges nagyságú zsoldosokat, ha támadás érné a németek vagy a franciák részéről. Nekünk mindig készenlétben kell lennünk, állandó ütőképes sereget fegyverben tartanunk, hogy azzal a Nyugatról, Keletről, Északról és Délrőlbármikor bekövetkezhető támadást elháríthassuk."

Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Rettenetes csend (Alföldi Nyomda Zrt. Méliusz Műhelye, 2007)

Részlet a regényből:

A Rettenetes csend Debrecen mindmáig legtehetségesebb szülötte, a világirodalmi rangú poéta, Csokonai Vitéz Mihály szenvedésgazdag sorsát, bonyolult belső világát tárja elénk. Otthontalan életének utolsó évéből – amikor már „szüntelen közel volt hozzá a halál” – tekint vissza a kollégiumi időkre, a tinódis vándordalnok utakra, a Lilla-szerelemre. A költő életpályáját, művészete fejlődését, modern világszemléletét Ballai László kortárs irodalmi forrásokat idézve, anekdotákkal gazdagítva mutatja be, és kiterjedten aknázza ki Csokonai csodálatos leveleit is. A könyv megerősíti meggyőződésünket: Csokonai Vitéz Mihály örökké méltó lesz arra, hogy műveit tanulmányozzuk, olvasása „nem hagyandja jutalom nélkül kedvelőit”.

A regény megjelent a Hewlett-Packard Magyarország E-book tárában, a hpebook.hu modern művek részlegben.

A Rettenetes csend című regény letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra


BALLAI LÁSZLÓ: Tajvan (Mágus Kiadó, 2006)

Fülszöveg:

Lehet-e valaki áldozata, egyszersmind építőköve egy rendszernek? Hogyan viselhető el a legsötétebb diktatúra, vagy a társnélküli élet? Az ember elutazik belső világokba, a zene birodalmába, vagy egy szigetre, mondjuk Tajvanra? A rémdiktatúrák, a kulturális forradalom, a holokauszt, a XX. század megannyi megválaszolatlan kérdése ijesztően aktuális a harmadik évezred kezdetén is, figyelmeztet Ballai László A kitagadott című regény írója.  


A Tajvan című regényből egy kis kedvcsináló részlet letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra




BALLAI LÁSZLÓ: A kitagadott (Mágus Kiadó, 2003)

Részlet a regényből:

"... Ivanhoe, a kitagadott lovag, az szeretnék lenni. Sokszor álmodom, hogy késő éjjel, amikor nekem már aludni kell, az erdőben lovagolok, hogy mielőbb a várba érhessek, és kiszabadítsam a szép Rebekát, a turbános zsidólányt, akibe még János herceg is szerelmes. Mert a gaz templomos fogva tartja, és mindenre elszánt szaracén rabszolgáival őrizteti. De ha engem meglátna templomos, megijedne, azt hiszem. Meg az emberei is, hiába vannak túlerőben. Mindenki megijedne, amikor meglátna és elszaladna. Rambo, Terminátor, Godzilla, még Apu is. ..."

A regény megjelent a Hewlett-Packard Magyarország E-book tárában, a hpebook.hu modern művek részlegben.

A kitagadott című regény letöltése TXT-szöveg formátumban
Vissza az oldal elejére
Vissza a fő oldalra